Városfejlesztés Bárczy-módra – Angyalföld

Több mint 25 éve élek Angyalföldön. Magánemberként is érdekel szűkebb lakóhelyem múltja, de mivel tíz évig a XIII. kerületi helytörténeti gyűjtemény vezetője voltam, "hivatalból" is foglalkozhattam ezzel. Kötetek, fotóalbumok, kiállítások, rendezvények valósultak meg ténykedésem nyomán, amelyekből szívesen idézek fel néhány "morzsát" itt a blogon is, hátha másokat is érdekel. 

Budapest a századfordulón és a 20. század első évtizedében látványos fejlődésen ment keresztül és igazi világvárossá vált. A városépítés egyik legjelentősebb előmozdítója Bárczy István polgármester volt, aki olyan gazdaságosan és hatékonyan tudta megszervezni ezeket a munkálatokat, hogy az ma is követendő példaként szolgálhatna a főváros vezetőinek. Az ő áldásos tevékenysége nyomán az egész fővárosban, így az akkori VI. kerület részét képező Angyalföldön is szociális létesítmények, iskolák és kislakásos bérházak sora épült.

Az öt évre tervezett, de négy év alatt, három ciklusban megvalósult építőakció során összesen 6000 lakást tartalmazó 25 bérházat, 19 lakástelepet és 55 iskolát (bennük 24 óvodát) építettek. Az építkezés szigorú financiális alapokon nyugodott. A lakások az átlagosnál 25-30%-kal alacsonyabb lakbérek mellett is – a teljes adómentesség következtében – mintegy önmagukat törlesztették, úgyhogy a fővárosra egy fillér áldozat sem hárult! Sőt, eddig parlagon hevert, vagy alig jövedelmező telkei a beépítés következtében értékük 4%-ával kezdtek kamatozni.

Az építkezésekhez szükséges tőkét angol és francia kölcsönnel biztosították, a kormány pedig törvényt fogadott el, mely az állami házadótól való mentességet biztosította a székesfővárosnak mindaddig, amíg a befizetett lakbérek az önköltséget meg nem haladták.

A telkeket lehetőleg villamosvasút közelében, kerületenként arányosan elosztva, de szükséglet szerint csoportosítva választották ki. Fontos szempont volt, hogy higiénikus fekvésűek legyenek, és ne kívánjanak meg drága alapozásokat. A terveket neves építészek készítették, a kivitelezők és alvállalkozók számára pályázatot írtak ki. A korabeli építőszabályzat miatt még a kiírás évében tető alá kellett kerülnie a megkezdett épületeknek, hogy a következő évben kiadhassák a lakhatási engedélyeket, ezért a hatóságok gyorsított ügyintézéssel adták ki a szükséges engedélyeket és megbízásokat. A kivitelezést végző iparos vállalkozókkal szemben szigorú minőségi és jótállási feltételeket szabtak, melyeket szakmánként részletesen szabályoztak.

Az elkészült lakásokat a lakáshivatal pályázati úton adta bérbe. Legfőbb szempont a család nagysága volt. A beköltöző kötelezte magát a lakbér pontos fizetésére és a lakásbérleti feltételek, szabályok betartására. A házakban ingyen lakás fejében egy-két házmester és egy gondnok dolgozott, a takarítást viceházmesterekre bízták. A főváros nevében a tanács szociális ügyosztálya képviselte a „háziurat” a lakókkal szemben. Az épületek műszaki gondozását az építkezési ügyosztályhoz tartozó műszaki gondnokok végezték.

A mai XIII. kerület területén Aréna (ma Dózsa György) út Lehel úttól a rakpartig futó szakaszán valósult meg a legtöbb ilyen jellegű építkezés. Itt épült fel a Népszálló, a Dráva, Tisza, Vág és Tüzér utcák sarkán egy-egy több száz lakásból álló lakótömb, egy népiskola, és az iskola Lehel úti oldala mellett a főváros első korszerű műhelybérháza. Ugyancsak e három év során épült a Vág utcai Népotthon, a Váci út 87. szám alatt, a Frangepán, Lomb és Angyalföldi úti hatalmas lakóháztömbök, a Palotai, Pozsonyi, Aréna, Váci úti és Hungária körúti földszintes és egyemeletes kislakásos telepek, a Pannónia, Gömb, Váci, Csata és Szent László utcai iskolák. A programban felépült épületekről a későbbiekben részletesebben is beszámolok.

A Dráva - Hegedűs Gyula utca sarkán álló, 1909-1910-ben épült házat Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte.
A házban műteremlakásokat is kialakítottak. Itt alkotott például Márffy Ödön is
(erről lásd: http://meselohazakbudapesten.blogspot.hu/2016/03/marffy-odon-otthona.html). 

További lakótömbök a Hegedűs Gyula (korábban Berzencei) utca jobb oldalán. A rózsaszín vakolatú 50. sz. alatti épületet Habricht Károly, a Tisza utca sarkán álló világosbarna házat Morbitzer Nándor tervezte. Mindkettőt 1910 nyarán adták át. 

A Váci út - Frangepán utca sarkán álló lakóház Sterk Izidor tervei alapján, a mögötte álló Frangepán u. 4. szám alatti ház Riva József tervei szerint a második ütemben, 1911 augusztusában készült el. A Lomb-Frangepán utca sarkán a harmadik ütemben épített bérházat  Pollak Manó tervezte, és 1912 novemberében adták át.

 Ajánlott irodalom:
Umbrai Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten 1870-1948. Bp. Napvilág Kiadó, 2008.
Ajánlott linkek:
http://www.budapest13.hu/13kerulet/kiadvanyok
http://meselohazakbudapesten.blogspot.hu/2016/03/marffy-odon-otthona.html
http://www.budapest13.hu/hirek/20130507/helytorteneti-seta